Ifjabb Martin Luther King 1929. január 15-én született az Atlanta állambeli Georgiában. Édesapja, az idősebb Martin Luther King baptista lelkész volt, később fia is az lett. Az iskolában tehetségesnek bizonyult, 14 évesen szónokversenyen vett részt, amit meg is nyert. Beszédének vezérgondolata ez volt: „Nem lehet a miénk a demokrácia, ha a lakosság egy csoportja nem vesz róla tudomást. Nem lehetünk erős nemzet, ha a lakosság egytizede rosszul táplált és betegségeket terjeszt, ha a feketék és fehérek között megkülönböztetés van.” 17 évesen apja segédprédikátora lett.
1944-ig az egyetlen déli fekete főiskola tanulója volt. Mély vallásossága ellenére nem akart prédikátor lenni, de végül professzorai és apja győzködésének engedve teológiai szemináriumba ment. Sokat olvasott Platónt, John Locke-ot, Jean-Jacques Rousseau-t, Arisztotelészt és Henry David Thoreau-t. A legnagyobb hatással Gandhi erőszakmentessége és felebaráti szeretete volt rá. 1951 májusában szerzett teológiai doktorátust. 1953-tól baptista lelkészként dolgozott az alabamai Montgomeryben. 1953. június 18-án házasodtak össze feleségével, Corettával; esketőjük Martin Luther King apja volt. Négy gyermekük született: Denise, Martin, Dexter Scott és Bernice Albertine.
King 1955-ben lépett fel először polgárjogi aktivistaként, a híressé vált Montgomery-bojkott során. 1957-ben megalapította és elnökként vezette a Southern Christian Leadership Conference-t, a több mint száz egyházi és polgári szervezetet tömörítő erőszakmentes ellenállási mozgalmat. Tüntetéseket, ülősztrájkokat szervezett a rasszizmus elleni tiltakozásul, és számtalan beszédet tartott.
Az erőszak nélküli ellenállás szellemében mondta el 1963. augusztus 28-án I have a dream (Van egy álmom) kezdetű híres beszédét Washingtonban, ahol hívó szavaira 200 ezer fős békemenet vonult fel és tüntetett a faji megkülönböztetés ellen. Nagyszerű szónok, a feketék jogainak leghatásosabb szószólója volt, de felemelte szavát az Egyesült Államok vietnámi háborúja ellen is. Kezdetektől ambivalens kapcsolata volt az állammal, számos alkalommal tárgyalt több-kevesebb sikerrel például Johnson elnökkel. Folyamatosan figyelte őt a CIA.
1964-ben a legfiatalabb férfiként nyerte el a Nobel-békedíjat. Ugyanebben az évben a Time az év emberének választotta. Beszédeiben, nyilatkozataiban és tetteiben mindig az erőszakmentességet hirdette. 1968. április 3-án mondta el Voltam a hegycsúcson című híres beszédét, amelyben az ígéret földjét láttatta az emberekkel.
Tevékenysége miatt sokat támadták, ő és családja is rengeteg fenyegetést kapott. 1968. április 4-én este a Lorraine Motel balkonján találta el egy bérgyilkos lövése, melynek következtében a helyszínen életét vesztette. 1968. április 9-én temették el Tennessee-ben, egy feketék számára fenntartott temetőben. Az Egyesült Államokban 1986-ban január harmadik hétfőjét Martin Luther King-nap néven ünnepnapnak nyilvánították és a mai napig megemlékeznek róla.
