Kaspar Hauser – küzdelem a szellemért

3,740 Ft

Olvass bele a könyvbe!

  • Hogyan hatott a csecsemőként elrabolt badeni herceg sorsa a modern kor történelmére?
  • Ha már elrabolták, miért nem ölték meg?
  • Miért tartották inkább tizenhárom évig egy kamrába zárva?
  • Hogyan próbálták tudatát állati szinten tartani?
  • Miért engedték aztán mégis szabadon?
  • Hogyan tudta volna Kaspar Hauser lefektetni egy új, emberibb társadalmi rend alapjait?
  • Mely körök érdekeit szolgálta, hogy – miután már beilleszkedett a társadalomba – kiszakították barátai közül és megkeserítették az életét?
  • Miért tették ki annyi szenvedésnek, mielőtt megölték volna?
  • Miért próbálták még halála után is minden eszközzel rossz hírét kelteni?
  • Hogy lehet, hogy az egyesek által csalónak vagy vadembernek tartott lélek a halálos ágyán minden rosszakarójának megbocsájtott és gyilkosa lelki üdvéért imádkozott?

Kortársai bölcs megérzéstől vezetve Európa gyermekének nevezték Kaspar Hausert. Származásából, egyéniségéből és a történelmi helyzetből adódóan sorsa valóban szorosan összefonódott Európa sorsával. Tragédiája ezért hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt két évszázadban Európa elveszítette saját identitását.

Ha azonban Kaspar Hauser történetét elfogulatlan, értelmes gondolkodással vizsgáljuk, megtaláljuk benne Európa felemelkedésének kulcsait: ha lelkiségünkben őt követjük és történelemszemléletünket átformáljuk, új értelmet nyer számunkra az európai lét.

Kaspar Hauser romlatlan értelme gyermeki nyíltsággal fordul a világ felé. Jót és rosszat egyaránt a szívébe fogad, de mindenre – még a szándékos rosszakaratra is – viszonzásvárás nélküli szeretettel válaszol. A világtól nem vár semmit; Krisztus szívére hajtja a fejét, csak tőle remél vigaszt, és az ő szeretetét közvetíti az emberek, akár megkínzói felé is. Ahelyett, hogy menekülne sorsa elől, az örömöket és nehézségeket egyaránt vállalva rátalál valódi Énmagára.

Kaspar Hauser élete tükör, melyben megpillanthatjuk a mögöttünk álló árnyakat, halála pedig tanítás az emberi szellem erejéről és arról, hogy a szeretet legyőz minden rosszakaratot.

Cikkszám: 978-963-89405-6-8 Kategória:

Kaspar Hauser (1812–1833)

1828 Pünkösdhétfőjén, tizenhat évesen tűnt fel Nürnberg utcáin. A járás nagy fájdalmat okozott neki, ezért csak állt és meredten bámult maga elé. Az emberek félkegyelműnek hitték, mert bármit kérdeztek tőle, artikulálatlanul ismételgetett pár összefüggéstelen mondatot. Egy Daumer nevű tanító gyengéd szeretettel kezdte nevelni, és amikor Kaspar megtanult beszélni, elmondta, hogy kisgyermekkorától (több mint 12 évig) kenyéren és vízen tartották egy sötét, alacsony mennyezetű cellában, ahol még felállni sem tudott. Napról, időről, emberi beszédről fogalma sem volt. Daumernél viszont hihetetlen gyorsasággal tanult meg írni és tájékozódni a világ dolgaiban. Akik ismerték, csodálták a belőle áradó „felfoghatatlan erőt, tisztaságot, gyermeki jóságot”, és „Európa gyermekének” hívták.

1829. október 17-én azonban tanítója házában egy álarcos férfi az életére tört és a homlokán megsebezte. A bűnügy felderítetlen maradt. Két évvel később Lord Stanhope – az angol miniszterelnök unokaöccse, aki a merénylet idején is Nürnbergben tartózkodott, de ekkor még csak titokban tájékozódott a fiú felől – befolyásos kapcsolatait felhasználva gyámsága alá helyeztette Kaspart, Ansbachba költöztette, és egy szadista hajlamú tanítóra bízta. Az új környezetben a fiú lelke fokozatosan összetört: a világ iránti lelkesedése és a lényéből sugárzó béke fakulni kezdett, de bizakodva várta, hogy felnőtté válva önálló életet kezdhessen.

Az emberek azt rebesgették, hogy ő a badeni trónörökös, aki 1812. szeptember 29-én született, de a hírek szerint párnaposan meghalt. A kriminológust – aki kiderítette, hogy a gyermeket valójában kicserélték egy szolgáló életképtelen csecsemőjével – 1833-ban megmérgezték, majd december 14-én Kaspar Hausert az ansbachi várkertbe csalták és leszúrták. December 17-én, gyilkosának megbocsájtva, annak lelkéért imádkozva halt meg.

Cím

Go to Top