Tudomány és/vagy metafizika? Dr. Rupert Sheldrake előadása 2019. 11. 24-én Budapesten, a Dürer Rendezvényközpontban
(Cinema Hall)
Természettudomány és metafizika: halálos ellenségek vagy barátok? Vajon kizárják vagy inkább segítik és kiegészítik egymást?
1. rész: Dr. Rupert Sheldrake – „Túl a tudományos dogmákon: a kutatószellem felszabadítása”
A legújabb kutatások váratlan problémákat tártak fel a fizika, a kozmológia, a biológia, az orvostudomány és a pszichológia lényegével kapcsolatban. A tudományos kutatás szkeptikus szellemében dr. Rupert Sheldrake kérdésekké alakítja a tudomány tíz alapvető dogmáját, lenyűgöző új lehetőségeket feltárva. Például lehet, hogy a „természet törvényei” valójában szokások, amelyek megváltoznak és fejlődnek. A tudatunk lehet, hogy messze túlmutathat az agyon. Az anyag és az energia összmennyisége lehet, hogy növekszik. Lehet, hogy az emlékeket nem az agyunkban tároljuk. Dr. Sheldrake szerint a tudomány jobb lenne a dogmái nélkül: szabadabb, érdekesebb és szórakoztatóbb.
2. rész: Dr. Rupert Sheldrake – „Tudomány és spiritualitás”
Bár a tradicionális vallásosság Európában visszaesett, a közelmúltbeli tanulmányok kimutatták, hogy a spirituális tapasztalatok meglepően gyakoriak még a nem vallásosak körében is, ideértve a halálközeli élményeket és a spontán misztikus betekintést. Mindeközben a spirituális gyakorlatok hatásait most már olyan tudományos alapossággal vizsgálják, mint soha korábban. Számos tanulmány kimutatta, hogy a spirituális gyakorlatok az embereket boldogabbá és egészségesebbé teszik. Rupert Sheldrake több olyan gyakorlatot vizsgál meg, amelyek valamennyi vallás részét képezik, ám amelyek szabadon gyakorolhatóak vallási hovatartozás nélkül is, ideértve a meditációt, a kántálást, a rituálékat és a zarándoklatot.
A bevezető előadást dr. Héjjas István tartja. Mérnök, több tudományos egyesület tagja, 26 szabadalmazott találmány szerzője, illetve társszerzője, a Kiváló Feltaláló Arany Fokozat kitüntetettje. Számos tudományos cikk, és ismeretterjesztő mű szerzője. Ízelítő előadásának témáiból:
Hogyan tudja megmagyarázni a modern fizika az élet és a tudat létezését és működését? Mi az az egyesített mezőelmélet és a rejtélyes „ötödik mező”? Létezhet-e a tudat az agytól függetlenül, illetve mi az agyunk valódi szerepe? Létezik-e fizikai, biokémiai, bioelektromos, neuro-fiziológiai, vagy egyéb „materiális” magyarázat a fájdalom és öröm szubjektív érzése, az erkölcs, és a lelkiismeret mögött?
Program
16.00–16.45 Dr. Héjjas István – „Anyag és tudat a modern tudományban”
17.15–18.00 Dr. Rupert Sheldrake, 1. rész – „Túl a tudományos dogmákon: a kutatószellem felszabadítása”
18.30–19.15 Dr. Rupert Sheldrake, 2. rész – „Tudomány és spiritualitás”
19.15-től Kérdezz-felelek és dedikálás
Helyszín: Dürer Rendezvényközpont, Cinema Hall (jobbra az első épület)
Cím: 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 19–21
A helyszínen a Casparus Kiadó teljes választéka mellett Dr. Rupert Sheldrake valamennyi magyarul megjelent könyve megásárolható lesz.
A büfét az este folyamán a Napfényes Cukrászda biztosítja.
Jegyár: 8900 forint.
Szervező: Casparus Kiadó, https://casparus.hu
A programváltozás jogát a szervezők fenntartják.
Dr. Rupert Sheldrake
Dr. Rupert Sheldrake 1942-ben született angol író, a biokémia doktora, a Cambridge-i Egyetem biokémiai és sejtbiológiai tanszékének egykori igazgatója, filozófus, történettudós, a parapszichológia kutatója. 2013-ban beválasztották a világ száz vezető gondolkodója közé. Nevéhez fűződik a morfikus mezők elméletének megalkotása, amely magyarázatot ad a tudomány mai állása szerint megmagyarázhatatlan jelenségekre például bizonyos állati viselkedésmódok, a növényi formák kialakulása vagy a telepátia területén.
Rupert Sheldrake Angliában született, de sok szállal kötődik Indiához, ahol sok évig a Királyi Természettudományos Társaság kutatójaként dolgozott, és első könyvét is itt írta A New Science of Life (Az élet új tudománya) címmel. Itt ismerte meg feleségét, Jill Purce zeneterapeutát is, akivel 1985 óta házasok, és két fiuk született. Több mint fél évszázadnyi kutatómunka, mintegy nyolcvan tanulmány elkészítése és tizenöt könyv kiadása után dr. Rupert Sheldrake a mai napig aktív, előadásokat tart és publikál az élő és tudattal rendelkező univerzum elképzelése és a természettudomány goethe-i, holisztikus megközelítése mellett érvelve, és harcolva az intellektuális dogmatizmus ellen.
Dr. Héjjas István
1938-ban született. 1961-ben kitüntetéses gépészmérnöki diplomát kapott. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte meg doktori fokozatát 1973-ban. Mélyebben foglalkozott matematikával, elektronikával, automatizálással, lézeres méréstechnikai és spektrofotometriai kutatásokkal. Tagja több tudományos egyesületnek, szerzője, illetve társszerzője 26 szabadalmazott találmánynak és két alkalommal a Kiváló Feltaláló Arany Fokozat kitüntetést is elnyerte. Évtizedek óta behatóan foglalkozik ókori távolkeleti vallásokkal és filozófiákkal, és ezek, valamint a modern tudományos felfedezések közötti hasonlóságokkal, párhuzamos gondolatokkal. Nyugdíjazása után több évig főiskolai docensként előadásokat tartott számítógép-technikai ismeretekből, valamint a filozófia tantárgy keretében az ókori hindu és kínai vallási bölcseletekről is. Szerzője számos tudományos cikknek, társszerzője két műszaki szakkönyvnek, továbbá szerzője tíz ismeretterjesztő műnek a modern fizikáról, a környezetvédelemről, valamint az ókori kínai és indiai filozófiákról. Jelenleg nyugdíjasként energiapolitikai és környezetvédelmi témákkal is foglalkozik, és ezen a szakterületen is rendszeresen publikál.
Akkor részesítem előnyben a tudományt és az értelmet, ha az tudományos és értelmes. De ellenzem azt, hogy a tudósok és a materialista világkép mentesüljön a kritikai gondolkodás alól és a szkeptikus vizsgálatoktól. Szükségünk van a Felvilágosodás felvilágosodására.
„Egy klasszikus hasonlat szerint a tudomány olyan, mint egy világos gömb, amely sötét térben lebeg. A gömb belsejében vannak a tudományos ismeretek, körülötte pedig egy határtalan, ismeretlen birodalom található. Minél nagyobb a tudásunk, annál nagyobb a világos gömb. A nagyobb gömb egyre nagyobb felületen érintkezik a külső sötét térrel, és ezért egyre több a megválaszolatlan kérdés. Ezek a megválaszolatlan kérdések a gömb felszínét borítják, a külső térben pedig csupa olyan kérdés lapul, amelyekről azt sem tudjuk, hogy ilyen kérdés egyáltalán létezhet.”
Néha, vicces formában, felvetik, hogy a magfizikusok nem is annyira felfedezik az új elemi részecskéket, hanem inkább feltalálják azokat. Mindenekelőtt, a részecskék létezését elméleti alapon jósolják meg. Ha elegendő számú tudós gondolja úgy, hogy azokat nagy valószínűséggel meg lehet találni, költséges részecskegyorsítókat és – ütköztetőket építenek számukra. Ezután a várt részecskéket minden bizonnyal ki is mutatják a buborékkamrákban vagy a fényképészeti filmeken visszamaradt nyomok alapján. Minél gyakrabban kimutatják őket, annál könnyebben lesznek újra megtalálhatóak. Új konszenzus jön létre: a megjósolt részecskék léteznek.
Mint Terence McKenna megjegyezte: A modern tudomány azon az elven alapul: adj nekünk egy ingyenes csodát, és mi megmagyarázjuk a többit. Az egyetlen ingyenes csoda, hogy megjelent az egész univerzum tömege és energiája, valamint minden törvény ami irányítja, egyetlen pillanat alatt, a semmiből.
GYIK
Ha problémád van a jegyvásárlással vagy kérdésed van, írj nekünk az info@casparus.hu címre vagy hívj minket a 06309661364-es telefonszámon.
